Nem is tudom hol kezdjek neki ,ez a téma mindenkiből mást vált ki.
Mármint az előző életekről, illetve a karmikus találkozásokról beszélek.
Ez az a téma, amivel biztosan lehet hülyíteni a népet. Akkor is ha hiszel benne,és akkor is ha nem.Mert mondjon bárki bármit, ezer százalék, ha helyzetbe kerülne, hogy megtudjon a régi életéről valamit, kapva kapna az alkalmon, legyen bármennyire szkeptikus is a témát illetően. Ez viszont, mint minden más is, ezer olyan dologra adhat okot, amivel éppen lehet kábítani a delikvenst.
Itt ez alatt konkrétan azokat a dolgokat értem, hogy divatba jött mindenre azt mondani, hogy karmikus kapcsolat volt.Nem tudom ki hogy van vele, illetve Te hogy látod a dolgokat, de számomra ez így, mint tény azt eredményezi, hogy valamilyen szinten a mostani kapcsolat nyomot kell hagyjon ( nem úgy, mint a zöldségesnél hetente kétszer megköszönve a répát amit tőle vettél és ennyi).
Nem oly régen megkértem egy asztrológus hölgyet, vesse össze az én horoszkópomat valakiével, hogy mégis mi derül ki belőle.Őszerinte kapásból karmikus volt a kapcsolat.Szerintem meg nem. Ugyanis azon kívül, hogy kétszer találkoztunk, váltottunk egy tucat levelet és hülyítettük egymást, más nem történt, és alig pár hónap lecsengése után a beszélgetés is megszűnt létezni.Nesze neked karmikus kapcsolat, de sok értelme volt.Azóta eltelt jópár év, és még mindíg azon gondolkodom, mit nem vettem észre amit észre kellett volna vegyek. Mert ugye elvileg a karmikus kapcsolatokat azért kapjuk újra vissza ,mert "dolgunk van" egymással ebben az életünkben is. De ha dolgunk van, annak valamilyen lefolyása, esetleg következménye is van, ellenkező esetben nem oldottunk meg semmit, nem tanultunk belőle semmit, egyáltalán még egy nyamvadt konzekvencia sincs amit le lehetne vonni belőle.
Következő esetben ami szintén pár éves dolog, ott kérdés nélkül is tudtam, hogy bizony, ez egy karmikus kapcsolat, találkozás ,és igenis dolgunk van egymással. És bárhogy végződött is, nyomokat hagyott maga után.Rengeteg tanítást, megélést, ami nélkül valljuk be bátran, sokkal üresebb lennék most.És biztos vagyok benne, hogy így van ezzel a másik fél is.
Vannak és lesznek is számodra is olyan helyzetek ,emberek ,amikor a nyakad mernéd rá tenni, hogy találkoztatok már, hogy ismeritek egymást, hogy nem ez az első alkalom köztetek. Ez érvényes akkor is ,ha a földrajzi távolság vagy az egzintenciális távolság szinte ordít köztetek. Igen, létezik ilyen karmikus találkozás.De óvatosan, hiszen ha valóban találkoztatok már ,azt belül, mélyen mindketten tudni fogjátok, érezni fogjátok, és ne egy kívülállótól várjatok segítséget ennek felderítésére. Vagy legalábbis meg kell próbálni kiszűrni a tényleg hozzáértők közűl azokat, akik csak elhitetik veletek, hogy értenek hozzá. Rengeteg csalódástól és önbecsapástól lehet így megmenekülni.
Az én tapasztalataim szerint egy egy ilyen valóban karmikus kapcsolat, ha tudja mindkét fél, ha nem, vagy csak a páros egyik fele van vele tisztában, de mindenképpen rengeteg tanítást, megélést,örömöt és bánatot is hoz magával. Igen , szomorúságot is. De ez sem romboló, hanem építő jellegű, amit bár első körben biztosan nem veszel észre, hacsak nem tudatosan valóban a találkozás tanítását tartod szem előtt, de mindenképpen a dolgok lecsengésével egészen új oldaláról tudod szemlélni a dolgokat. És azt kell mondjam, ez így van jól.
Ha megadatott a lehetőség, nem szabad elszalasztani, hiszen nem sűrűn fordul elő ilyesmi. Ám benne van a pakliban (mint szinte minden más kapcsolatnál), hogy tart ameddig tart. Hát ez éppen addig tart, amíg tudtok adni egymásnak, amíg az úton egymás mellett mentek, de amint befejeződik a "tanítás" , attól kezdve az utak bizony szétválnak.
Persze akadnak olyan kivételes helyzetek ,amik egy életre szólnak, illetve sok sok évre a jelenlegi életünkben.Ám itt olyan mélységeket és magasságokat is meg kell élni ,ami bizony emberpróbáló feladat. Általában ilyen szokott lenni egy-egy házasság, vagy szülő-gyermek kapcsolat. És valljuk be őszintén, ezek a kapcsolatok nem csupa pozitív megélések.Hiszen ezeknél az alkalmaknál mindkét félnek egyformán kéne tanulnia újra a dolgokat, ám megélni őket ahogy azokat kéne ,csak az egyik fél fogja jobban.Ritka ,nagyon ritka az az eset, amikor mindketten meg tudják adni a másiknak, a saját sorsuknak azt, amire,éppen akkor és ott szükségük van.
Szerintem gondold végig, és amint készen vagy vele,folytatjuk is ;)
Mármint az előző életekről, illetve a karmikus találkozásokról beszélek.
Ez az a téma, amivel biztosan lehet hülyíteni a népet. Akkor is ha hiszel benne,és akkor is ha nem.Mert mondjon bárki bármit, ezer százalék, ha helyzetbe kerülne, hogy megtudjon a régi életéről valamit, kapva kapna az alkalmon, legyen bármennyire szkeptikus is a témát illetően. Ez viszont, mint minden más is, ezer olyan dologra adhat okot, amivel éppen lehet kábítani a delikvenst.
Itt ez alatt konkrétan azokat a dolgokat értem, hogy divatba jött mindenre azt mondani, hogy karmikus kapcsolat volt.Nem tudom ki hogy van vele, illetve Te hogy látod a dolgokat, de számomra ez így, mint tény azt eredményezi, hogy valamilyen szinten a mostani kapcsolat nyomot kell hagyjon ( nem úgy, mint a zöldségesnél hetente kétszer megköszönve a répát amit tőle vettél és ennyi).
Nem oly régen megkértem egy asztrológus hölgyet, vesse össze az én horoszkópomat valakiével, hogy mégis mi derül ki belőle.Őszerinte kapásból karmikus volt a kapcsolat.Szerintem meg nem. Ugyanis azon kívül, hogy kétszer találkoztunk, váltottunk egy tucat levelet és hülyítettük egymást, más nem történt, és alig pár hónap lecsengése után a beszélgetés is megszűnt létezni.Nesze neked karmikus kapcsolat, de sok értelme volt.Azóta eltelt jópár év, és még mindíg azon gondolkodom, mit nem vettem észre amit észre kellett volna vegyek. Mert ugye elvileg a karmikus kapcsolatokat azért kapjuk újra vissza ,mert "dolgunk van" egymással ebben az életünkben is. De ha dolgunk van, annak valamilyen lefolyása, esetleg következménye is van, ellenkező esetben nem oldottunk meg semmit, nem tanultunk belőle semmit, egyáltalán még egy nyamvadt konzekvencia sincs amit le lehetne vonni belőle.
Következő esetben ami szintén pár éves dolog, ott kérdés nélkül is tudtam, hogy bizony, ez egy karmikus kapcsolat, találkozás ,és igenis dolgunk van egymással. És bárhogy végződött is, nyomokat hagyott maga után.Rengeteg tanítást, megélést, ami nélkül valljuk be bátran, sokkal üresebb lennék most.És biztos vagyok benne, hogy így van ezzel a másik fél is.
Vannak és lesznek is számodra is olyan helyzetek ,emberek ,amikor a nyakad mernéd rá tenni, hogy találkoztatok már, hogy ismeritek egymást, hogy nem ez az első alkalom köztetek. Ez érvényes akkor is ,ha a földrajzi távolság vagy az egzintenciális távolság szinte ordít köztetek. Igen, létezik ilyen karmikus találkozás.De óvatosan, hiszen ha valóban találkoztatok már ,azt belül, mélyen mindketten tudni fogjátok, érezni fogjátok, és ne egy kívülállótól várjatok segítséget ennek felderítésére. Vagy legalábbis meg kell próbálni kiszűrni a tényleg hozzáértők közűl azokat, akik csak elhitetik veletek, hogy értenek hozzá. Rengeteg csalódástól és önbecsapástól lehet így megmenekülni.
Az én tapasztalataim szerint egy egy ilyen valóban karmikus kapcsolat, ha tudja mindkét fél, ha nem, vagy csak a páros egyik fele van vele tisztában, de mindenképpen rengeteg tanítást, megélést,örömöt és bánatot is hoz magával. Igen , szomorúságot is. De ez sem romboló, hanem építő jellegű, amit bár első körben biztosan nem veszel észre, hacsak nem tudatosan valóban a találkozás tanítását tartod szem előtt, de mindenképpen a dolgok lecsengésével egészen új oldaláról tudod szemlélni a dolgokat. És azt kell mondjam, ez így van jól.
Ha megadatott a lehetőség, nem szabad elszalasztani, hiszen nem sűrűn fordul elő ilyesmi. Ám benne van a pakliban (mint szinte minden más kapcsolatnál), hogy tart ameddig tart. Hát ez éppen addig tart, amíg tudtok adni egymásnak, amíg az úton egymás mellett mentek, de amint befejeződik a "tanítás" , attól kezdve az utak bizony szétválnak.
Persze akadnak olyan kivételes helyzetek ,amik egy életre szólnak, illetve sok sok évre a jelenlegi életünkben.Ám itt olyan mélységeket és magasságokat is meg kell élni ,ami bizony emberpróbáló feladat. Általában ilyen szokott lenni egy-egy házasság, vagy szülő-gyermek kapcsolat. És valljuk be őszintén, ezek a kapcsolatok nem csupa pozitív megélések.Hiszen ezeknél az alkalmaknál mindkét félnek egyformán kéne tanulnia újra a dolgokat, ám megélni őket ahogy azokat kéne ,csak az egyik fél fogja jobban.Ritka ,nagyon ritka az az eset, amikor mindketten meg tudják adni a másiknak, a saját sorsuknak azt, amire,éppen akkor és ott szükségük van.
Szerintem gondold végig, és amint készen vagy vele,folytatjuk is ;)